in armis jelentése

kiejtése: in armisz
  • fegyverben, harcra készen
  • latin, ‘ua.’: in ‘-ban’ | többes szám armae ‘fegyver’

További hasznos idegen szavak

poliszintetikus

  • nyelvtan más néven inkorporáló, többszörösen összetevő, mondattagokat és szintaktikai elemeket, olykor egész mondatot egy szóba sűrítő szerkezetű (nyelv)
  • lásd még: poli-, szintetikus
A in armis és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

gravitál

  • fizika súlyánál fogva tart (vmerre)
  • átvitt értelemben igyekszik, törekszik, vonzódik (vmi felé)
  • újkori latin gravitare ‘ua.’ ← latin gravitas ‘súly’ ← gravis ‘súlyos, nehéz’

kulantéria

  • előzékenység, figyelem
  • nagyvonalúság, méltányosság
  • ausztriai német Kulanterie ‘ua.’, lásd még: kuláns

deplaszírozott

  • társadalmilag lecsúszott
  • félrecsúszott, elmozdult
  • német deplacierenfrancia déplacer ‘helyéről elmozdít’, lásd még: deplacement

adulár

  • ásványtan káliföldpát, színtelen, áttetsző kristályokban előforduló ásvány
  • német Adular ‘ua.’ ← Adula, hegyhátság a Szent Gotthárd hágó mellett

firnájsz

machinál

  • mesterkedik, ármánykodik, fondorkodik, áskálódik, ügyeskedik
  • német machinieren ‘ua.’ ← latin machinari, machinatus ‘kieszel, fondorkodik’ ← machina ‘gép, eszköz’ ← görög mékhané ‘eszköz, szerszám, színpadi emelőgépezet’ ← mékhanaomai ‘kieszel, kidolgoz’
  • lásd még: deus ex machina, masina

hydrargyrum

kiejtése: hidrargírum
  • kémia a higany kémiai neve
  • latin, ‘ua.’, tkp. ‘vízezüst’: görög hüdór, hüdrosz ‘víz’ | argürosz ‘ezüst’

imperatív

  • + parancsoló
  • szükségszerű, kényszerű, kényszerítő, elkerülhetetlen
  • német imperativfrancia imperatif ‘ua.’, lásd még: imperativus

onomatopoézis

  • nyelvtan hangutánzás
  • német Onomatopoes ‘ua.’: lásd még: onomato- | görög poieó ‘létrehoz, költ’

exomorfizmus

  • geológia a föld mélyéről feltörő magma módosulása, amelyet az útjába eső kőzetek váltanak ki
  • angol exomorphism ‘ua.’: lásd még: exo- | görög morphé ‘alak’ | lásd még: -izmus